Nagy vihart kavart ez a cikk egy pár hete, akkor határoztam el, hogy elkezdem írni ezt a blogot. Téves és félinformációk jelentek meg a magyar médiában róla. Sajnos inkább elbizonytalanításra voltak alkalmasak és nem tájékoztatásra. Picit jobban feldolgoztam, mint az eddigiek hátha valaki idetéved és elolvassa. Az anyatej a legjobb, ezt alkotta nekünk a természet, ez nem kétséges. Szoptass amíg te és a babád-gyereked elégedettek vagytok ezzel, és mikor kér adj neki enni mást is. A gyereket is úgy alkotta meg a természet, hogy mind biológiailag (van foga, meg tudja fogni az ételt és nem köpi vissza) mind kommunikációjában (nyúl utána, örömmel eszi, ha nem kéri elutasítja) tudja jelezni, ha eljött az idő. Hallgass az ösztöneidre és figyeld a babát. És most lássuk a tudományt :)
Fél éves korig kizárólag anyatej: mennyire erősek a bizonyítékok?
Eredeti közlemény:
BMJ 2011; 342:c5955 doi: 10.1136/bmj.c5955 (Published 13 January 2011) BMJ 2011; 342:c5955 Six months of exclusive breast feeding: how good is the evidence? Mary Fewtrell, David C Wilson, Ian Booth, Leonard, Alan Lucas
Mindenképen érdemes kiemelni, hogy a cikk szerzői nem magát a hat hónapig vagy azon túl is tartó szoptatás létjogosultságát vagy normalitását kérdőjelezik meg, hanem azt, hogy mikor lehet, illetve szükséges elkezdeni a hozzátáplálást. A WHO - a Világ Egészségügyi Szervezet - jelenlegi ajánlása az, hogy az élet első 6 hónapjában kizárólagosan anyatejjel táplálják az anyák a gyermekeiket. Ennek az ajánlásnak a megítélése eltérő a világ különböző országaiban, hiszen az országok szociális, anyagi és egészségügyi helyzete is eltérő és ezt sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ajánlás egy ajánlás, hogy ki hogyan jár el a gyakorlatban nagyban függ a személyes tapasztalatoktól, a család, társadalom véleményétől, a neveltetéstől illetve attól is, hogy a gyerek milyen jelzéseket, igényeket kommunikál az anya felé, aki a legfőbb bizalmasa. A hozzátáplálás kezdetének körülbelüli optimális időszakát a tudományos eredmények is elég jól körülhatárolják, 4-6 hónapos kor táján valamikor, az egyedi és megismételhetetlen ember, a gyermek pedig jelzéseivel segíti az anyát, hogy az ő egyedi és megismételhetetlen életükben mikor kezdjék el azt.
Allergia
A cikk szerzői sorba veszik a legfontosabb egészségügyi kockázatokat, amiért szerintük sok esetben nem szükséges a 6 hónapos kizárólagos anyatejes táplálás. Amit kiemelnék nem a hosszabb ideig szoptatott csecsemőknél nő meg az élelmiszer allergia kialakulásának a kockázata, hanem azoknál, akiknél később, azaz 6 hónapos kor után, kezdik el a hozzátáplálást, de a bizonyítékok egyelőre nem túl meggyőzőek. A cikkben hivatkozott kutatás szerint, a 3-4 hónapos kor előtt elkezdett hozzátáplálás növeli az allergia kialakulásának kockázatát. A tanulmányban hivatkoznak egy izraeli kutatásra, ahol a földimogyoró az egyik első szilárd étel a hozzátápláláskor. Itt sokkal kevesebb a földimogyoró allergiás eset, mint máshol. Ez arra hívja fel a figyelmet a szerzők szerint, hogy az immuntolerancia kialakulásának vizsgálatára csecsemőkorban érdemes több figyelmet fordítani. Az immuntolerancia a szervezetnek az a képessége, hogy nem veszi észre, illetve nem ismeri fel idegenként az egyébként allergiát okozó anyagokat. Az immuntolerancia kialakulásához a szervezetnek többször is találkoznia kell a potenciális allergénnel, lehetséges, hogy az allergénnel való találkozás ideje a meghatározó abban, hogy tolerancia vagy allergia alakul ki, valamint más faktorok például a szoptatás, illetve az anyatej valamely összetevője befolyásolhatja ezt a folyamatot.
Például Svédországban megnőtt a lisztérzékeny gyermekek száma miután egy olyan ajánlás jött ki, hogy 6 hónapos korig tolják ki a glutén tartalmú ételek bevezetését. Az ajánlás visszavonásakor a svéd járványként elhíresült jelenség is „elmúlt”. A részletes kutatások során azért kiderült, hogy ennél árnyaltabb a kép. Máskor is voltak hasonló események, tehát olyan időszakok, amikor megnőtt a cöliákiás gyermekek száma, bár nem ilyen mértékű. A cöliákia kialakulását a genetikai örökségen kívül még számos környezeti faktor is befolyásolja, például a különböző korai rotavírus fertőzések, és az anyatejes táplálás hossza.
Fertőzések
A szerzők leírják, hogy a hat hónapig vagy tovább szoptatott csecsemők ellenállóbak a fertőzésekkel, például a tüdőgyulladással szemben, mint a rövidebb ideig szoptatott társaik. Ezt az összefüggést nem csak a szegényebb, rosszabb egészségügyi ellátású országokban mutatták ki, hanem fejlett országokban is. Amerikai (USA) csecsemőknél, akiket 6 hónapig vagy azon túl kizárólagosan anyatejjel tápláltak csökkent a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás gyakorisága szemben azokkal, akiket csak 4-6 hónapig szoptattak. Német és spanyol kutatásokra is hivatkoznak, ahol megemlítik, hogy a szoptatott csecsemők közül kevesebben kerülnek kórházba különböző fertőzésekkel és ritkább a gasztroenteritisz előfordulása. Sőt még azt is írják, ami különösen fontos a mai gyakorlat kritikájaként, hogy a tápszer alkalmazása/ korai bevezetése (szemben a szoptatással) viszont növeli annak kockázatát, hogy a csecsemő kórházba kerüljön bizonyos fertőzések (alsó légúti fertőzések, hasmenés) miatt.
Vérszegénység
A cikk szerint a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás vérszegénység kialakulásához vezethet, aminek következménye lehet, hogy a gyermek évekkel később mentális, mozgásbeli és pszichoszociális problémákkal küzd. A cikkben leírják azonban azt is, hogy ezt a veszélyt, mármint a vérszegénység kialakulását csecsemőkorban mérsékelni lehet a terhesség alatti vasbevitel növelésével, a köldökzsinór késleltetett átvágásával és a veszélyeztetett (például kis születési súlyú) csecsemőknek adott vaskiegészítéssel. Korábbi vizsgálatok pedig igazolták azt is, hogy időre született szoptatott csecsemőknél nem valószínű, hogy vashiány alakulna ki az élet első 6 hónapjában, mert a csecsemő teste elegendő vasat raktároz, hogy fedezze a szükségleteket. A tanulmányban hivatkozott cikkek közül egyik sem vizsgálta, hogy a 6 hónapos kizárólagosan szoptatott csecsemőknél esetlegesen kialakuló vérszegénységnek valóban van-e ilyen negatív hatása a későbbiekben. A legfiatalabb korosztály 12-23 hónapos volt az első vizsgálatkor. Náluk végeztek utókövetéses vizsgálatokat iskolás illetve fiatal felnőtt korukig. Ez egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy a fél évesen esetleg rövid ideig vashiányos illetve anémiás csecsemőre is ugyanolyan hatása lenne ennek az állapotnak.
A cikkre reagálva a Brightoni Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy az általuk vizsgált 6 hónapig kizárólagosan szoptatott csecsemők esetében bár a vasbevitel alacsony volt 8 hónaposan teljesen normális szérum ferritin és hemoglobin értékeket mértek, ami cáfolja, hogy a fél éves korig kizárólagosan szoptatott csecsemőknél hátrányos kimenetele lehet az alacsony vasbevitelnek.
Lisztérzékenység
A klasszikus cöliákia kialakulásának kockázatát az élet első évében csökkenti illetve kialakulását késlelteti, ha a glutén bevezetésekor még tart a szoptatás. Egyes vizsgálatok szerint nem a glutén bevezetésének az időpontja határozza meg, hogy kialakul-e a betegség vagy sem, hanem az, hogy a bevezetéssel egy időben még tart-e a szoptatás vagy sem. A svéd eset kapcsán is hangsúlyozták a kutatók az eredeti cikkben, hogy nem feltétlenül a csecsemő kora a meghatározó a glutén bevezetésekor a cöliákia kialakulása szempontjából, hanem az hogy még tart-e a szoptatás. Azt is megemlítik, hogy a csecsemő táplálásának legkedvezőbb módja (legyen az bármi) valószínűleg késlelteti ugyan a tünetek megjelenésének idejét, valamint enyhíti is azok súlyosságát és ebből kifolyólag a diagnózis felállításának idejét is kitolja, de a genetikailag fogékony embereknél nem lehet megakadályozni a kórkép kialakulását, amennyiben fogyasztanak glutént.
Egy másik kutatás, ami ezzel foglalkozott olyan gyerekcsoporton végezte a vizsgálatokat, akiket HLA genotipizálás (cöliákiára hajlamosító genetikai mintázat megléte) és a családban előforduló diabétesz alapján válogattak össze, ami azt jelenti, hogy eleve genetikailag terheltek és nem biztos, hogy ezek a megfigyelések az átlagpopulációra is érvényesek. Ebben a vizsgálatban kimutatták, hogy ha 6 hónapos kor után kezdik el a glutén bevezetését megnő a gluténallergia és a klasszikus coliákia kialakulásának kockázata. A szerzők szerint ez azt jelzi, hogy valahol 3 és 6 hónapos kor között – nem előbb, de nem is később szükséges elkezdeni a glutén tartalmú gabonák óvatos bevezetését.
