Éltető anyatej

Új helyen, a Varázs Klubban - (http://www.varazsklub.hu/varazs-klub/elerhetosegeink) Református Iskola mellett a zöld falú ház - várlak benneteket, ahol minden második héten van a "védőnős klub" azaz Manó klub és a közbenső hetek közül minden második szerdán lesznek a szoptatást támogató baba-mama kör alkalmai. Így 2013-ban márciustól minden negyedik héten szerdán délelőtt 10-től 11:45-ig lesznek a találkozók:

- március 6. Éjszakai gondoskodás
-április 3. Felkészülés a baba fogadására. Testi változások, szülés és az első napok.
- április 24. Az első hetek történései, a nehézségek elkerülése. Mit tegyek, hogy pont elég legyen az anyatej? Te mire számítottál és milyen volt?
- május 22. Az első falatok. Hogyan kezdjük a hozzátáplálást? Fogápolás csecsemőkorban, az anyatej szerepe.
- június 5.: 6-12 hónapos babák, hogyan tovább a második félévben?
- július 3.: Meddig elég az anyatej? Meddig szopik a baba? Hogyan és mikor lesz vége a szoptatásnak?

Mindenki, aki érdeklődik a szoptatás iránt, vagy bármilyen okból érinti, megérinti a téma (kismamák, anyák, nagymamák, nők, apák.... stb.) várva várt vendég a baba-mama csoportban.

Kérdésed van? Hívj bátran: 30-2493457 (Bodrogi Lilla)

A testközeli hordozás jótékonyan hat a babára. Különösen igaz ez akkor, ha esetleg sírós, nyugtalan a baba. A testközelség és a mozgás megnyugtatja. Amikor beteg a baba, sokat sír és kézben szeretne lenni, könnyebbséget jelent, ha egy kényelmes hordozó tehermentesíti a karokat. A hordozás jót tesz a hasfájós babáknak is, egyrészt a függőleges testhelyzet miatt a lenyelt levegő könnyebben távozik, másrészt mozgás közben az anya folyamatosan masszírozza a baba hasát, ez segíti a belek működését, enyhíti a fájdalmat.

 "A kisfiam nagyon nyűgös, sírós csecsemő volt, nagyon szerettem volna segíteni neki, de sokszor még a kezünkben sem tudott megnyugodni" - meséli Ildi. "Aztán végül vettem egy hordozókendőt, abban legtöbbször megnyugodott, és el is tudott aludni rajtam. Nem azt mondom, hogy mindig működik, de lényegesen békésebbek voltak a napjaink utána." Ildinek azóta már 8 hónapos a kisfia, de vásárolni azóta is úgy járnak, hogy a kisfia a kendőből szemlélődik.

Egy kutatás, amelyben véletlenszerűen osztottak be anyákat csoportokba, megállapította, hogy a többet hordozott babák fele annyit sírnak, mint azon társaik, akiket keveset vesznek fel. Ha az anya (vagy a babát gondozó személy) egyéb teendőivel is haladni szeretne, de a baba igényli a közvetlen kontaktust, egy jó hordozó nagy segítség lehet, folytatódhat például a főzés, és a baba sem nyűgösködik.

Mire kell figyelni a hordozó vásárlásakor?

Fontos, hogy a hordozó olyan legyen, amiben a baba anatómiailag ideális pozícióban helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy biztosítja az úgynevezett békalábtartást. Azaz, a baba lába úgy van terpeszben, hogy a comb szinte teljes hosszában alá van támasztva, térde pedig a köldökével egy magasságban van (vagy egy kicsit feljebb van húzva), továbbá a hordozó a hátnak is stabil tartást ad. Ez utóbbit a legtöbb hordozó biztosítja, viszont a csípő fejlődéséhez ideális lábtartást nem sok. Erre figyeljünk oda a vásárláskor! Ha nincs meg a megfelelő terpesz, az hosszabb ideig tartó hordozás esetén - akár már egy kiadós séta alatt is - kényelmetlen a babának, lóg a lába, megterheli a hátat, a gerincet és az ágyékot is fokozott terhelésnek teszi ki, ami különösen fiúknál lehet veszélyes (herezúzódást okozhat).

Anatómiailag ideális pozíció

Ne fordítsuk kifelé a babát!

Ugyanez a helyzet, ha kifelé van fordítva a baba a hordozóban: ilyenkor lóg a lába, a háta egyenes, a csípőnek ideális pozíció sincs meg, sőt a rossz tartás hátfájást, tartásproblémát is okozhat, ezért ez a pozíció egyáltalán nem ajánlott. Habár sok termék leírásában benne van, hogy alkalmas a kifelé hordozásra, a baba nem alkalmas erre a pozícióra: nemcsak élettanilag tartja rossz testhelyzetben, de nem tud elbújni az őt érő kellemetlen vagy túl sok inger elől sem, emiatt nyugtalanná válhat, sírhat.

"Úgy vettem észre, hogy Jázmin már többet akart látni a világból, de hallottam, hogy a kifelé fordított pozíció nem jó a hátának. Nekem egy hordozókendőm volt, ezért inkább megkértem egy ismerősömet, aki már régebb óta hordozta a kisfiát, hogy mutassa meg, hogyan kell a hátamra felkötni Jázmint a kendőben" - mondja Lili. Háton vagy csípőn is lehet hordozni a babát, ilyenkor jobban kilát, mint ha előre van felkötve, de ha akar, mégis el tud bújni, vagy tud kényelmesen aludni.

Az anya egészsége szempontjából is az a kívánatos, hogy ha a baba eléri az 5-7 kilogrammos súlyt, onnantól az anya inkább a hátán hordozza, ez kevésbé terheli a derekat és az alhasra is kisebb nyomás hárul, ami fontos az intim izomzat védelmében. Azok, a hordozók, amelyekben csak elöl lehet hordozni, legtöbbször 10 kilogrammos súlyhatárt jelölnek meg, ami egy átlagos testalkatú nőnek már nagyon nehéz, ezért a választásnál ezt is vegyük figyelembe.

Nemcsak kendőben lehet háton hordozni. Számos jó minőségű csatos hordozó is létezik, melyeknek egyszerűbb az alkalmazása, mint a kendőnek, és például vásárláskor a kocsiból kiszállva sem kell azon aggódni, hogy a parkolót a kendővel takarítjuk fel. Másik viszonylag egyszerűen alkalmazható hordozó az úgynevezett mei tai. Ez egy ázsiai eredetű eszköz, anatómiai szempontból minden igényt kielégít, ráadásul egyszerű a felvétele, sőt vállalkozó kedvű anyukák maguknak is varrhatnak egyet.

Sok hasznos információ található a babahordozásról "Az Ölelés Babahordozó és Szakmai Érdekvédelmi Egyesület

Hordozóajánló

Az itt felsorolt hordozók  - a teljesség igénye nélkül - mind igen jó minőségűek, anatómiailag is helyes tartást biztosítanak. A kendő akkor jó, ha az anyaga ún. sávolyszövésű, ezek a kendők hosszirányban nem nyúlnak csak szélességükben rugalmasak (ez alól kivételek az ún. rugalmas kendők, azokról most nem esett szó). A hordozók ára igen széles skálán mozog, de még a legdrágább sem kerül többe, mint egy olcsóbb babakocsi.

Csatos hordozók: Manduca, Close-baby, Ergo, Beco

Kendők: Lana, Dydimos, Ellevil Zara, Gipsy mama, Nandu (magyar), Babaközelben (magyar), Amazonas

Mei tai: Hajtka (magyar), Kozy, Gremese (magyar), Bamberoo (magyar készítő) és a kendőgyártók szinte, mind készítenek mei tait is.

Babakocsisok és hordozósok. Két külön kaszt a kisbabások között, vagy a babakocsi mellett is elfér még egy hordozó, és a hordozósok csomagtartójában is ott lapul egy babakocsi? Bárhogyan legyen is, fontos, hogy aki hordozásra adja a fejét, úgy tegye, hogy az jó legyen a babának és a felnőttnek egyaránt. Mi az anatómiailag helyes tartást biztosító pozíció, milyen az ezt segítő hordozó, és mik a leggyakoribb hibák?

A szoptatott csecsemők kisebb eséllyel lesznek epilepsziások mutatta ki egy Dániában végzett kutatás. Minél hosszabb ideig tart a szoptatás annál jobb. A szoptatás időtartamával arányosan csökken az epilepszia kialakulásának valószínűsége derül ki a Journal of Pediatrics folyóirat februári számában megjelenő cikkből.

Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy a szoptatás és a későbbi mentális betegségek például a figyelemzavar és a skizofrénia között összefüggés van. Azonban ez az első vizsgálat, amikor a szoptatás és az epilepsziás rohamok közötti összefüggést vizsgálták.

Az epilepszia egy olyan kórkép, melynek során a betegnek visszatérő rohamai vannak, ezek gyakorisága és intenzitása, valamint hossza egyénenként és eseményenként is eltérő lehet. A roham oka az agy normálistól eltérő elektromos aktivitása. Gyógyszers kezeléssel csökkenteni lehet a rohamok gyakoriságát. A gyermekkori epilepszia sokkal gyakoribb, mint ahogy az a köztudatban él. Az epilepsziás rohamok jellemzően 5 és 20 éves kor között kezdődnek és a gyermekek 1 százaléka érintett. A legtöbb esetben (kb. 80 százalék) gyógyszerekkel tünetmentessé tehető az epilepszia és a gyerekek többsége kinövi ezt a betegséget, ami a későbbiekben soha többé nem jön elő. 

A dán kutatók 70 ezer 1997 és 2003 között született csecsemő korai táplálását vizsgálták és követték a fejlődésüket egészen 2008-ig. Az anyákkal készített interjúk során vizsgálták, hogy 1 éves kor után hány gyereknél fordult elő roham.

A 3 hónapig szoptatott csecsemőknél 135-ből 1 gyermeknek volt epilepsziás rohama 1 éves kor után. Akiket legalább 6 hónapig szoptattak ott 150-ből egy, a 9 hónapig szoptatott csecsemőknél 200-ból egynél fordult elő epilepsziás esemény.

A kutatók szerint nem meglepőek az eredmények. Az anyatej minden olyan anyagot tartalmaz, amire a normális fejlődéshez, így az agy normális fejlődéséhez is szükség van. A mechanizmusa azonban nem ismert, hogy miért csökkenti a szoptatás időtartama az epilepszia kialakulásának valószínűségét, ennek felderítése további kutatásokat igényelne.

Breastfeeding and Risk of Epilepsy in Childhood: A Birth Cohort Study. Sun Y, Vestergaard M, Christensen J, Olsen J.,J Pediatr. 2011 Jan 11. [Epub ahead of print]

 Az emberi tej egyik alkotója az α-laktalbumin fehérje savas közeg hatására  (például a csecsemő gyomrában) olyan szerkezeti változásokon megy keresztül, aminek következtében oleinsavval (egy zsírsav) kapcsolódva képessé válik rákos sejtek elpusztítására. A 90-es években mutatták ki elsőként ezt a jelenséget, azóta részletesen jellemezték a fehérje szerkezetét, pontos funkcióját és gyógyászati alkalmazására is vannak reménykeltő próbálkozások. Különböző állatokon végzett kísérletek során valamint klinikai körülmények között is igazolták daganatellenes hatását. Az a-laktalbuminnak ezt a különleges tulajdonságokkal bíró változatát HAMLET-nek keresztelték el, ami az angol rövidítése a tumorsejt ölő α-laktalbuminnak (α-lactalbumin made lethal to tumor cells).

A HAMLET felfedezése egy mellékterméke volt egy olyan kutatásnak a 90-es évek lején, amiben az anyatej antiadhéziós (sejtek összetapadását gátló) összetevőit keresték. Közben azt fedezték fel, hogy bizonyos daganatos sejtek jelentős alaki változáson mennek keresztül, ha az anyatej kazeinfrakciójával keverik össze őket. Sikerült kimutatni, hogy az α-laktalbumin felelős ezért a hatásért, ha savas közegben oleinsavval találkozik. Akkoriban az α-laktalbuminról még annyit lehetett tudni, hogy a laktóz (tejcukor) szintézisében vesz részt. Ezért is volt meglepő, hogy a fehérje egy másik megjelenési formája daganatellenes hatással bír (az első vizsgálat során tüdőkarcinóma sejtek pusztulását idézte elő) Abban az időben még úgy gondolták, hogy a fehérjék részlegesen csomagolt vagy köztes formái toxikusak, mivel hasonló szerkezeti változás más fehérjék esetében súlyos betegségeket okoz (amiloidózis különböző megjelenési formái).

Laboratóriumi vizsgálatok során a HAMLET-ről kimutatták, hogy 40 különféle daganatos sejt elpusztítására képes. Ami még nagyon fontos, hogy az egészséges sejtekre nincs hatása, csak a daganatos sejteket öli meg. Hatását vizsgálják bőrrák, a nyálkahártyák különböző tumorai illetve agydaganatok esetében. Klinikai vizsgálatok során húgyhólyagrákos betegeknél elpusztult rákos sejtek ürültek a vizelettel minden egyes HAMLET-tel történő kezelés során.

Ami miatt tudományos szempontból még izgalmasabbnak találták a kutatók a HAMLET fehérjét az az, hogy előtte az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a fehérjék természetes megjelenési formája az egyetlen olyan szerkezeti forma, ami az élő szervezetben valamilyen biológiai funkció betöltésére képes. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a fehérjék részleges kibontása, letekeredése (unfolding) olyan új tulajdonságokkal ruházza fel a fehérjét, aminek következtében egy egészen új feladat ellátására lesz alkalmas a szervezetben. Ilyen átalakulás sok esetben akkor történik, ha megváltoznak a sejten kívüli tér tulajdonságai, például a HAMLET esetében a gyomor erősen savas közege. Ezen túlmenően helyi tényezők stabilizálhatják vagy tovább módosíthatják a fehérje szerkezetét, a HAMLET-nél az oleinsav ez a stabilizáló tényező.

 Evolúciós nézőpontból a HAMLET felfedezése segít annak megértésében, hogy hogyan lehetséges az, hogy korlátozott számú génről kellő diverzitású és funkciójú fehérje képződjön, ami a rendkívül összetett szervezet működéséhez szükséges. A fehérjét kódoló gén határozza meg a fehérjét felépítő egységek az aminosavak sorrendjét, ezt az információt módosíthatja, átrendezheti a sejtmagból a fehérjeszintézis helyére információt szállító mRNS többféle darabolódása, átrendeződése (splicing). A fehérje szintézisét követően is különböző módosítások történnek a fehérjével sejten belül és végül a negyedleges szerkezet kialakulása, továbbá a fehérje részleges kicsomagolása (unfolding) is új funkcióval ruházhatja fel a fehérjét. Ezen változások, átalakulások következtében egyetlen génről számos eltérő funkcióval rendelkező fehérje képződhet.

Structure and function of human α-lactalbumin made lethal to tumor cells (HAMLET)-type complexes.Mossberg AK, Hun Mok K, Morozova-Roche LA, Svanborg C. FEBS J. 2010 Nov;277(22):4614-25. doi: 10.1111/j.1742-4658.2010.07890.x. Review.PMID: 20977665 [PubMed - indexed for MEDLINE]

Az élénk rózsaszín lerakódás arra utal, hogy egy betegséget okozó -patogén baktérium a Serratia marcescens telepedett meg az eszközben. A baktérium emlőgyulladást tud előidézni, ezért az anya ilyenkor antibiotikumos kezelésre szorulhat. Az elszíneződés már a betegség kialakulása előtt is látható lehet. Ha nincsenek tünetek akkor is érdemes elmenni egy orvosi vizsgálatra és elmondani a történteket, megmutatni az eszközt. Az orvos mérlegeli a kockázatokat és az alapján ad tanácsot, esetleg antibiotikumot ír fel. Nincs szükség a szoptatás megszakítására az eszközt viszont gondosan fertőtleníteni kell. A közlemény, amiben erről olvastam egy esettanulmány volt és ott még arra hívják fel a figyelmet, hogy az emlőgyulladásról szóló elrettentő internetes cikkek a szoptatás befejezéséhez vezethetnek, és ez szükségtelen.

Obstet Gynecol. 2011 Feb;117(2 Pt 2):485-6. Premature termination os nursing secondary to Serratia marcescens breast pump contamination Faro J. ez al

Nagy vihart kavart ez a cikk egy pár hete, akkor határoztam el, hogy elkezdem írni ezt a blogot. Téves és félinformációk jelentek meg a magyar médiában róla. Sajnos inkább elbizonytalanításra voltak alkalmasak és nem tájékoztatásra.  Picit jobban feldolgoztam, mint az eddigiek hátha valaki idetéved és elolvassa. Az anyatej a legjobb, ezt alkotta nekünk a természet, ez nem kétséges. Szoptass amíg te és a babád-gyereked elégedettek vagytok ezzel, és mikor kér adj neki enni mást is.  A gyereket is úgy alkotta meg a természet, hogy mind biológiailag (van foga, meg tudja fogni az ételt és nem köpi vissza) mind kommunikációjában (nyúl utána, örömmel eszi, ha nem kéri elutasítja) tudja jelezni, ha eljött az idő. Hallgass az ösztöneidre és figyeld a babát. És most lássuk a tudományt :)

Fél éves korig kizárólag anyatej: mennyire erősek a bizonyítékok?

 Eredeti közlemény:

BMJ 2011; 342:c5955 doi: 10.1136/bmj.c5955 (Published 13 January 2011) BMJ 2011; 342:c5955 Six months of exclusive breast feeding: how good is the evidence? Mary Fewtrell, David C Wilson, Ian Booth, Leonard, Alan Lucas

Mindenképen érdemes kiemelni, hogy a cikk szerzői nem magát a hat hónapig vagy azon túl is tartó szoptatás létjogosultságát vagy normalitását kérdőjelezik meg, hanem azt, hogy mikor lehet, illetve szükséges elkezdeni a hozzátáplálást. A WHO - a Világ Egészségügyi Szervezet - jelenlegi ajánlása az, hogy az élet első 6 hónapjában kizárólagosan anyatejjel táplálják az anyák a gyermekeiket. Ennek az ajánlásnak a megítélése eltérő a világ különböző országaiban, hiszen az országok szociális, anyagi és egészségügyi helyzete is eltérő és ezt sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ajánlás egy ajánlás, hogy ki hogyan jár el a gyakorlatban nagyban függ a személyes tapasztalatoktól, a család, társadalom véleményétől, a neveltetéstől illetve attól is, hogy a gyerek milyen jelzéseket, igényeket kommunikál az anya felé, aki a legfőbb bizalmasa. A hozzátáplálás kezdetének körülbelüli optimális időszakát a tudományos eredmények is elég jól körülhatárolják, 4-6 hónapos kor táján valamikor, az egyedi és megismételhetetlen ember, a gyermek pedig jelzéseivel segíti az anyát, hogy az ő egyedi és megismételhetetlen életükben mikor kezdjék el azt.

Allergia

A cikk szerzői sorba veszik a legfontosabb egészségügyi kockázatokat, amiért szerintük sok esetben nem szükséges a 6 hónapos kizárólagos anyatejes táplálás. Amit kiemelnék nem a hosszabb ideig szoptatott csecsemőknél nő meg az élelmiszer allergia kialakulásának a kockázata, hanem azoknál, akiknél később, azaz 6 hónapos kor után, kezdik el a hozzátáplálást, de a bizonyítékok egyelőre nem túl meggyőzőek. A cikkben hivatkozott kutatás szerint, a 3-4 hónapos kor előtt elkezdett hozzátáplálás növeli az allergia kialakulásának kockázatát. A tanulmányban hivatkoznak egy izraeli kutatásra, ahol a földimogyoró az egyik első szilárd étel a hozzátápláláskor. Itt sokkal kevesebb a földimogyoró allergiás eset, mint máshol. Ez arra hívja fel a figyelmet a szerzők szerint, hogy az immuntolerancia kialakulásának vizsgálatára csecsemőkorban érdemes több figyelmet fordítani. Az immuntolerancia a szervezetnek az a képessége, hogy nem veszi észre, illetve nem ismeri fel idegenként az egyébként allergiát okozó anyagokat. Az immuntolerancia kialakulásához a szervezetnek többször is találkoznia kell a potenciális allergénnel, lehetséges, hogy az allergénnel való találkozás ideje a meghatározó abban, hogy tolerancia vagy allergia alakul ki, valamint más faktorok például a szoptatás, illetve az anyatej valamely összetevője befolyásolhatja ezt a folyamatot.

Például Svédországban megnőtt a lisztérzékeny gyermekek száma miután egy olyan ajánlás jött ki, hogy 6 hónapos korig tolják ki a glutén tartalmú ételek bevezetését. Az ajánlás visszavonásakor a svéd járványként elhíresült jelenség is „elmúlt”. A részletes kutatások során azért kiderült, hogy ennél árnyaltabb a kép. Máskor is voltak hasonló események, tehát olyan időszakok, amikor megnőtt a cöliákiás gyermekek száma, bár nem ilyen mértékű. A cöliákia kialakulását a genetikai örökségen kívül még számos környezeti faktor is befolyásolja, például a különböző korai rotavírus fertőzések, és az anyatejes táplálás hossza.

Fertőzések

A szerzők leírják, hogy a hat hónapig vagy tovább szoptatott csecsemők ellenállóbak a fertőzésekkel, például a tüdőgyulladással szemben, mint a rövidebb ideig szoptatott társaik. Ezt az összefüggést nem csak a szegényebb, rosszabb egészségügyi ellátású országokban mutatták ki, hanem fejlett országokban is. Amerikai (USA) csecsemőknél, akiket 6 hónapig vagy azon túl kizárólagosan anyatejjel tápláltak csökkent a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás gyakorisága szemben azokkal, akiket csak 4-6 hónapig szoptattak. Német és spanyol kutatásokra is hivatkoznak, ahol megemlítik, hogy a szoptatott csecsemők közül kevesebben kerülnek kórházba különböző fertőzésekkel és ritkább a gasztroenteritisz előfordulása. Sőt még azt is írják, ami különösen fontos a mai gyakorlat kritikájaként, hogy a tápszer alkalmazása/ korai bevezetése (szemben a szoptatással) viszont növeli annak kockázatát, hogy a csecsemő kórházba kerüljön bizonyos fertőzések (alsó légúti fertőzések, hasmenés) miatt.

Vérszegénység

A cikk szerint a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás vérszegénység kialakulásához vezethet, aminek következménye lehet, hogy a gyermek évekkel később mentális, mozgásbeli és pszichoszociális problémákkal küzd. A cikkben leírják azonban azt is, hogy ezt a veszélyt, mármint a vérszegénység kialakulását csecsemőkorban mérsékelni lehet a terhesség alatti vasbevitel növelésével, a köldökzsinór késleltetett átvágásával és a veszélyeztetett (például kis születési súlyú) csecsemőknek adott vaskiegészítéssel. Korábbi vizsgálatok pedig igazolták azt is, hogy időre született szoptatott csecsemőknél nem valószínű, hogy vashiány alakulna ki az élet első 6 hónapjában, mert a csecsemő teste elegendő vasat raktároz, hogy fedezze a szükségleteket. A tanulmányban hivatkozott cikkek közül egyik sem vizsgálta, hogy a 6 hónapos kizárólagosan szoptatott csecsemőknél esetlegesen kialakuló vérszegénységnek valóban van-e ilyen negatív hatása a későbbiekben. A legfiatalabb korosztály 12-23 hónapos volt az első vizsgálatkor. Náluk végeztek utókövetéses vizsgálatokat iskolás illetve fiatal felnőtt korukig. Ez egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy a fél évesen esetleg rövid ideig vashiányos illetve anémiás csecsemőre is ugyanolyan hatása lenne ennek az állapotnak.

A cikkre reagálva a Brightoni Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy az általuk vizsgált 6 hónapig kizárólagosan szoptatott csecsemők esetében bár a vasbevitel alacsony volt 8 hónaposan teljesen normális szérum ferritin és hemoglobin értékeket mértek, ami cáfolja, hogy a fél éves korig kizárólagosan szoptatott csecsemőknél hátrányos kimenetele lehet az alacsony vasbevitelnek.

Lisztérzékenység

A klasszikus cöliákia kialakulásának kockázatát az élet első évében csökkenti illetve kialakulását késlelteti, ha a glutén bevezetésekor még tart a szoptatás. Egyes vizsgálatok szerint nem a glutén bevezetésének az időpontja határozza meg, hogy kialakul-e a betegség vagy sem, hanem az, hogy a bevezetéssel egy időben még tart-e a szoptatás vagy sem. A svéd eset kapcsán is hangsúlyozták a kutatók az eredeti cikkben, hogy nem feltétlenül a csecsemő kora a meghatározó a glutén bevezetésekor a cöliákia kialakulása szempontjából, hanem az hogy még tart-e a szoptatás. Azt is megemlítik, hogy a csecsemő táplálásának legkedvezőbb módja (legyen az bármi) valószínűleg késlelteti ugyan a tünetek megjelenésének idejét, valamint enyhíti is azok súlyosságát és ebből kifolyólag a diagnózis felállításának idejét is kitolja, de a genetikailag fogékony embereknél nem lehet megakadályozni a kórkép kialakulását, amennyiben fogyasztanak glutént.

Egy másik kutatás, ami ezzel foglalkozott olyan gyerekcsoporton végezte a vizsgálatokat, akiket HLA genotipizálás (cöliákiára hajlamosító genetikai mintázat megléte) és a családban előforduló diabétesz alapján válogattak össze, ami azt jelenti, hogy eleve genetikailag terheltek és nem biztos, hogy ezek a megfigyelések az átlagpopulációra is érvényesek. Ebben a vizsgálatban kimutatták, hogy ha 6 hónapos kor után kezdik el a glutén bevezetését megnő a gluténallergia és a klasszikus coliákia kialakulásának kockázata. A szerzők szerint ez azt jelzi, hogy valahol 3 és 6 hónapos kor között – nem előbb, de nem is később szükséges elkezdeni a glutén tartalmú gabonák óvatos bevezetését.